Esküvői fotózás ~ Magyar Állami Operaház

Esküvő helyszíne: Budapest {Magyar Állami Operaház}
Menyasszonyi ruha: Mezei Szonja

Menyasszonyi cipő: Asos design

Esküvő fotós: Katona Tamás

Esküvői fotózás télen? Igen! Ez az esküvő a hideg ellenére is több dolog miatt állt közel hozzám. Amikor Csilla először felhívott telefonon és elmesélte, hogy évekkel ezelőtt egy barátjuk esküvőjén döntötte el, hogyha egyszer férjhez megy én leszek az esküvő fotós élete legszebb napján, elgondolkodtam egy pillanatra… Kiderült, hogy azon a napon még beszéltünk is egymással, miután levetítettük az ifjú házasok jegyes fotózásán készült fotóit. Egyre több részlet ugrott be, és jókat mosolyogtam magamban, miközben meg is hatódtam picit azon, amit mondott! El kezdtünk sztorizgatni, és hamar világossá vált, hogy Csilla és János házasságkötése számomra is szép emlék lesz! Az esküvő fotózás életem része! Tizennégy országban több, mint 460 lefotózott esküvő után higgyétek el nekem, hogy nem közhely, amikor a fotós azt mondja nektek: -nagyon fontos a kölcsönös szimpátia, valamint a hasonló gondolkodás! Magától jönnek a jobbnál jobb ötletek, szinte fél szavakból is érteni fogjátok egymást a kreatív esküvői fotózás közben ez biztos! Meghitt hangulatban csak a legszűkebb család, és a barátaink lesznek majd velünk. Mesélte Csilla, miközben ötleteltünk az esküvői fotók elkészítésének helyszínein. Sajnos a hóesésben csak bízhattunk, de a hóesés hiányára felkészülve hamar megtaláltuk a legtökéletesebb fotózási helyszínt. Hihetetlenül hamar eltelt ez a majdnem egy év a telefonbszélgetés óta, de legnagyobb bánatunkra a hó sajnos nem esett. Viszont hideg az volt, továbbá egy szuperjó “B” tervünk is! Így Csillának köszönhetően  már a Magyar Állami Operaház nézőterén álltunk mindhárman. Régi álmom vált valóra! Ha még nem jártatok itt, mindenkinek ajánlom! Lelke van a falaknak, történelme az épületnek! Furcsa érzés volt innen a nézőtérről körbenézni úgy, hogy székek sem voltak a színpad pedig szinte “romokban hevert”.  Percekig csak forgattam a fejem és néztem fel a karzatra körbe. Külső szemmel valahogy úgy nézhettem ki, mint egy európai túrista, aki először lép ki New-Yorkban a központi buszpályaudvarról, és rácsodálkozik a felhőkarcolókra! 🙂 Biztos jártatok már úgy egy szép helyen, hogy elámultatok, és szerettétek volna olyan emlékké tenni, amit akkor is újra át tudtok élni, amikor már hosszú évek teltek el a kirándulást követően! Én épp így éreztem magam a nézőtéren az esküvői fotózás első pillanataiban! Próbáltam kiragadni részleteket, megtalálni azokat a pontokat, ahol a menyasszony és vőlegény is a legjobban érzi magát, ahol a fények a legszebbek! De térjünk vissza egy pillanatra a nap elejére, amikor még készülődött Csilla! Kint hideg, bent meleg családias hangulat. A menyasszonyi ruha felakasztva, a smink készül a vőlegényt várjuk. A szokásosnál is diszkrétebben voltam jelen ezekben a pillanatokban, miközben különösen figyeltem Csilla édesapjának rezdüléseit. Végre minden kérés nélkül odaült, ahonnan a legtökéletesebben tudtam elkapni, ahogy “kislányára” csodálkozik. Két lányom van, és talán ennek köszönhetően is, ezekben a helyzetekben teljesen tudok azonosulni az édesapákkal. Nemcsak lányos apukaként, hanem házas férfiként is minden esküvő fotózást valamennyire a sajátomként is élek meg. Kicsit szentimentálisan és szerelmesen a szerelmes emberekkel! Őszinte szeretet vett körül minden pillanatban, mindenhol. Ezt kaptam Tőletek Csilla és János! Én pedig ugyanakkora szeretettel osztom meg a Ti nagy napotok legszebb pillanatait, a Ti örömötöket!

Szép életet kívánok!